2011. szeptember 3., szombat

#40.


És akkor egy furcsán megnyugtató gondolat fogalmazódott meg bennem. Semmim sem volt, szóval, akkor most már bármit megtehettem. Bármit, amit csak akartam. Semmim sem maradt, amit elveszíthetnék.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése